Nagy bajokra az országúti tesztek alapján nem számítottunk, de azért a gumialkatrészeknek 50 év után már mennie kell, és a csapágyakat is jobbnak láttuk cserélni ha már szét van szedve a váltó.
Az első fokozat asszinkron, így jobban kitett a kopásnak. Szerencsére csak a csoportkeréken sérült és az szerelhető magában.
Mivel az autó sokat megy majd közúton, úgy döntöttünk, hogy a véglehajtást módosítjuk, hogy minél magasabb legyen az elérhető utazósebesség. Ehhez átalakíttatunk egy osztóműházat és a gyáritól eltérő áttételű fogaskerekeket használtunk.
Ezen a helyen meghagytuk a gyári csapágyakat, mert sokkal masszívabbak mint az utángyártottak.
Az osztómű csoporkerekének hézagolása kényes dolog.
Gyári új támcsapágyakat csiszoltam kézzel méretre... uszkve fél nap alatt :-).
Ide egyedi hézagolóalátétet kellett készítenünk.
Az 50 éves gumiszimmering üvegkeményre szikkad. Kis erővel el lehet törni. Ideje volt a cserének.
A váltótengely az egyetlen amit nem szedtünk szét. Jónak látszott és nem kapni hozzá jó minőségű csapágyakat.
Kinyomócsapágy beállítása rögtönzött 9/16-os hézagolóval :-). A kinyomotengelyhez esztergáltatunk egy bronzgyűrűt, hogy minél kevesebb olaj tudjon elszökni a résen át. Sajnos a konstrukció miatt tökéletes tömítés itt nem elérhető.
Az új csapágyak előfeszítéséhez egyedi hézagolólemezeket gyártottunk.
Utolsó problémaként az merült fel, hogy az eltolt tengelyközéppont miatt a tengelyvég lelóg a tömítésről: ott bizony folyni fog az olaj.
Hacsak nem marunk a tengelyre egy pályát o-gyűrűnek. Így már jó lesz.
Itt fog lakni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése