Első tulajdonos

Ma este volt időm kicsit ránézni  az osztrák forgalmi engedélyre. Ez még az adatvédelem feltalálása előtt készült, így benne van minden megelőző tulajdonos neve és adatai. Meglepő, de a Landy nem tűzolóautóként kezdte. Az élete első 9 évében civil szolgálatban volt, erről az állapotáról fénykép is van a forgalmiban. Első tulajdonosa a kor egyik osztrák autós celebje, Carl Jeschek volt. Ez az úriember egyik úttörőként a 30-as évek elején nyitott Peugeot kereskedést Bécsben. A forgalmi adatai szerint 1974-ben adta el a tűzoltóságnak az autót, innentől 1999-ig használta 3 tűzoltócsapat. Azóta várt ránk :-).

2014 10 29

"Na ezt széjjelkaptuk mint szódás zsebórát" - ahogy agyonszofisztikált kollégám megaszondta.

A vas nagyobb részt igen jó állapotban van. Főleg ha hozzátesszük, hogy 50 éves... és mégiscsak egy terepjáró.

Az eredetisége ilyen apróságokban is megmutatkozik: a kárpiton még rajta a gyári cimke.

Persze azért akad kis rozsda itt-ott...

Viszont a tank pl. gyakorlatilag új. Még a cimke is rajta van.

:-)

Váltó takarítás előtt...

...és takarítás után.

Az alvázról is lekapargattuk az kátrányt. Alatta ott virít az eredeti festék.

A hengerfejet is levettük és itt ért az első kellemetlen meglepetés: a furatok igen rossz állapotban vannak, a motort fel kell újítani. A mechanika többi része után ez elsőre meglepő volt, de belegondolva abba, hogy hogy használnak egy tűzoltóautót, ebben nincs semmi különös: ha tűz van, nincs idő melegíteni, kímélni a motort. 

Video 1

Video 2

Bontás 1

Nekiláttunk a bontásnak. Az autó szerkezete faék egyszerű, így látványosan haladunk. Két nap és itt alkatrész alkatrészen nem marad :-).

Itt látszik az eredeti "pastel green" szín. Sajnos hiányzik az egyik ablakreteszelő.

Elefántirha ( :-) ) színű kárpit. Abszolut menthető állapotban.

Eredeti hang és hőszigetelések mindenhol. Mondjuk nem vitték túlzásba a gyáriak, de ezekez az autókat nem is ezért szeretjük.

Pár csavar kiszerelésével látványosan bomlik elemeire.

A váltóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalók és az indítógomb. A terepváltó gombjának pirosnak kellene lennie.

A motortér maga a gépészeti őszinteség. Sallangmentesen.

Frontlemez lakattal, hűtőráccsal, gülüszemekkel. Az alsó takarólemezt a tűzoltók vágták ki. Mi ennek nem örülünk.

Legalább hegesztettek az alvázra egy toldást a szivattyúnak.

Itt az alváz vége kicsit el van bágyadva. Homokszórás után majd meglátjuk mi a dolgunk vele.

kis galvánkorrózió is van az aluminium lemezek szélein.

A C oszlop alja is bibis kicsit.

A kerékjárati ív eleje is lukas mindkét oldalon.

1965 Land Rover Series IIA 109 Station Wagon

Megjött az új angolbeteg. Már nagyon vártuk. A klasszikus Land Rover egyértelműen rajta volt a bakancslistán. Ráadásul egy különleges darabot fogtunk ki belőle: egy hosszú tengelytávú deluxe felszereltségű 10 személyes station wagon-t. A kárpitozása elefántirha :-) színű. Eredeti színe "Pastel Green" volt, de első és eddig egyetlen gazdái el nem ítélhető módon közvetlen a megvásárlás után lefestették pirosra - ugyanis tűzoltóautóként szolgált Ausztriában, mégpedig 1965-től egészen 1999-ig. Az autót "safari" tetővel és pótkeréktartós motorháztetővel készült. A hátsó ülések egybe padosak, a kocsi eleje a szivattyú miatt át van alakítva. A specifikációja korai '65-ös. Még fémküllős kormánya és különálló ablaktörlőmotorjai vannak.

A járgány nagyon eredeti és megkímélt darab. A bal hátulját egyszer letolatták, de ezen kívül más sérülése nincs. A motorja, váltója, futóműve bontatlan, a tűzoltósági átalakítások kivételével mindene eredeti és átalakításmentes. A motorja príma olajnyomás mellett szépen jár, a váltó pontos és csendes (na jó, landroveres mércével :-) ), a fékek fognak, a kormánynak nincs holtjátéka. A kárpitja kis javításokkal megmenthető. Az alvázon és a kocsiszekrényen minimális rohadások vannak - nem szabad elfelejteni, azért 50 éves a kicsike.

Mindent egybevetve szuper alap egy restaurálásra. Örömmel vágunk bele a munkába!